Tavaszi Fesztivál, Ernst Galéria
2005. március 19. - április 30.
A kiállítást megnyitotta: dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes
A Budapesti Tavaszi Fesztivál 25. évfordulóját egy a magyar művészet virágzó és jelentős korszakát bemutató kiállítással szeretnénk köszönteni.
A 25. évforduló apropójaként huszonöt olyan magyar művészt választottunk ki, akik főleg a két világháború között alkottak, és műkereskedői tevékenységünk során kerültek látókörünkbe. A kiállítások szereplő művészek névsora azonban korántsem teljes, számos más művészt is megilletne a részvétel joga.
Szándékaink szerint ez a kiállítás ösztönző lehet, amennyiben bemutatja, hogy a magyar művészet elfeledett értékeinek felfedezése, feltérképezése érdekes, jelentős és hálás feladat. Osztrák és görög gyökereink segítettek abban, hogy objektíven közelítsünk a témához, szabadon minden befolyástól. Reméljük, hogy a bemutatott művészek a kiállítás segítségével ismét reflektorfénybe kerülnek, újra elfoglalva megérdemelt helyüket a magyar művészettörténetben.
Politikai, gazdasági, vallási vagy személyes okokból kerültek ki ezek a művészek a figyelem középpontjából?
A trianoni döntés következtében leszakadó országrészekben élő művészek kirekesztetté váltak új hazájukban? Nem jutott el hozzájuk megfelelő szellemi inspiráció?
A Tanácsköztársaság kétszeres csapást mért a művészvilágra? Kezdetben a szélsőségesen baloldali nézeteket nem támogatókra, bukásra után pedig a proletárdiktatúrában hívő művészek közül kényszerültek sokan emigrációba. Hányan maradtak végleg külföldön?
Érvényesülhetett-e más vallású művész Horthy keresztény-nemzeti rendszerének légkörében?
A numerus clausus és a zsidótörvények miatt menekültek sokan külföldre, vagy a jobb élet reménye vonzotta őket oda? Hányan haltak meg közülük a második világháborúban? Gettókban? Fronton? Fogságban? Haláltáborokban?
Mekkora szerepet játszott a mecenatúra és az egyházi művészet és az egyházi művészet teljes eltörlésére, megsemmisítésére irányuló törekvés?
A kommunizmusban hány kiváló alkotó számított polgári nézetekkel terhelt, rendszeridegen elmnek? A népi demokrácia "egyenlősdijének" szűk keretei közé hogyan volt beszorítható az alkotói szabadság?
Milyen művészi áldozatokra volt szükség ahhoz a három T rendszerében, hogy az alkotó a tiltott kategóriából a támogatottba kerülhessen? CSak a rendszert kiszolgáló művészek kerülhettek iarművészeti boltokba? Létezett-e a művészeti életet serkentő műkereskedelem?
